15. lecke

15. LECKE

VERSEK

Teljesen más műfaj, mint egy fiction, vagy egy regény. Jómagam nem vagyok egy nagy költő, és egyik versemre sem mondanám azt, hogy a kedvencem. Mindegyikben van hiba, és ezen a téren még nekem is sokat kell tanulnom, de azért megpróbálom elmondani róluk azokat az alapvető dolgokat, amikre tanácsos odafigyelni.

Kezdjük is a legelején:

Nem minden tyúk, ami tojás. Vagyis nem… Nem minden arany, ami fénylik! Lényegtelen, ha belegondolsz az előző is értelmes. ;)

Mit akarok ezzel mondani?

Nem minden vers, ami költemény. Költemény ugyanis minden, amit rímekbe szednek, de ettől még nem feltétlenül vers. A költemény fogalmába tartozik az elbeszélő költemény (Pl.: Toldi), és mégsem vers.

„A költői művek vagy költői szövegek általános elnevezése a költemény, a rövidebb költői művek megkülönböztető neve a vers. Formája szerint valamennyi költői művet verses vagy versben írt alkotásnak nevezik, szemben a prózai vagy prózában írt művekkel.” (wikipedia)

Kezdjük! Haladjunk a könnyűtől a nehézig:

Cím:

Ahogy minden mást is, címet is sokféleképpen adhatunk. (EZ UGYANÍGY IGAZ A REGÉNYEKRE/FICEKRE)

• Tartalom alapján

· Előre kitaláljuk, miről fog szólni a versünk, és ahhoz keresünk ideális címet.

· Készen van a vers, szól is valamiről, de cím még nincs. Olvasd át párszor, és adj neki egy olyan címet, ami felöleli a mondanivalót.

· Nem kell az egész műről címet alkotnod, ha úgy nem tetszik. Válassz ki egy (vagy néhány kapcsolódó) versszakot, ami a leghangsúlyosabb, és farigcsálj abból egy nevet.

• Részletre összpontosítva

· Van egy jó címed, már csak a vers hiányzik. Ez elég melós így, és sok mindenre kell figyelned. Mindig törekedj arra, hogy a mondanivalónak legyen valami köze vagy a címhez, vagy az előtte lévő versszakokhoz, különben értelmét veszti az egész.

· Válassz ki egy szót, szófordulatot, kifejezést, amiről elnevezed. Vagy összpontosíts a kiválasztott részre, és kisebb átalakítással csinálj abból címet.

· Ritmusosan ismétlődő sor / rím alapján, amely időről-időre feltűnik a versben.

· A cím és a vers valamely sora keretet alkothat. Lehet, hogy a kiemelt sor egyáltalán nem lenne hangsúlyos, de ha keretbe tesszük a címmel, akkor máris rá irányul a figyelem.

Példa:

Via: Elhal a visszhang [link]

• Nyilvánvaló vagy rejtélyes

· Adj olyan címet, amely már első ránézésre elárulja a témát.

Példa:

Egy liliom élete – Tényleg egy liliom életéről szól: kibújik a földből, megnő, ékesíti a kertet, aztán elhervad.

· Ezt a címet azonban máshogy is lehet értelmezni. Mi van akkor, ha a liliom egy szerelmet jelent? Találkoznak, egymásba szeretnek, együtt vannak egy ideig, aztán szakítanak. A történet ugyanaz, csak nem mindegy, hogyan használjuk ki a szavak jelentésének felhasználásában rejlő lehetőségeket.

· Vonj párhuzamot a téma és a kiválasztott részlet, vagy az egész mű tartalma között, és annak alapján dönts a címről. Ami ilyenkor fontos, hogy a címet valahogyan magyarázd a versben, egyébként rontja a minőséget – ez érvényes az előző pontra is.

Rímek:

Szeretném kétfelé kapni ezt a csoportot:

· Hagyományos vers

· Szabad vers

Mi a különbség?

Míg a hagyományosban vannak rímek, addig a szabad versben egy szál se (legalábbis általában). Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai:

• Hagyományos:

Pro:

· Az a vers, amiben jól csengő rímek vannak, nagyon dallamos lehet.

· Ha könnyed hangvételű a vers, hatásosabb az elsütött „poén”.

Kontra:

· Sajnos probléma lehet a szótagszámokkal.

• Szabad:

Pro:

· Itt nincs baj a rímekkel, ugyanis olyan sort írsz az előző után, amilyet akarsz, mert ugye jobbára rímtelen.

· Néha a szótagok számát is figyelmen kívül hagyják, és így még könnyebb megírni.

Kontra

· Szerintem semmi extra nincs abban, ha csak úgy vannak egymás alatt a sorok. Én személy szerint nem tartom őket olyan értékes versnek, legyen bármilyen szép.

Döntsük el, hozzánk melyik áll közelebb, és próbáljunk a tökéletes rímekre törekedni! Sokkal jobb egy rím, ha nem csak az utolsó, hanem az utolsó két, vagy még annál is több magánhangzó egyezik, hasonlít. Még jobb, ha az utolsó szavak ugyanannyi szótagból állnak.

Szótagszám:

Kényes ez a téma, ugyanis elég nehezen betartható ez a rész. Próbáld ki:

· Kezdj el írni egy versszakot!

· Ha megvan az első rím, számold meg a magánhangzókat!

· Tegyük fel, hogy mindkettőben tíz szótag van.

· Ezek után törekedjünk arra, hogy megtartsuk ezt a tíz szótagot!

Viszont nem történik tragédia, ha valahol tizenegy lesz. Néha amúgy is előfordul, hogy hiába van mindenhol tíz szótag, az egyik rövidebbnek tűnik a másiknál. Ha a dallamosság a lényeg számodra, akkor hagyd úgy.

Biztosan találkoztatok már azzal a jelenséggel, amikor a „Nagyok” leharapják a szavak végét, vagy hasonló. Nagy valószínűséggel ez az oka, bár eddig nem figyeltem meg annyira. =P

Érdekesség: Amióta szigorúan betartom a szótagszámokat (nálam a tizenkettes a megszokott) azóta sokkal jobb, költőibb, változatosabb verseket írok. Mivel ha valahol nem stimmelnek a szótagok, valamit ki kell cserélni. Lehet, hogy tovább tart – habár nekem nem szokott –, de ha közben a szavakon rágódva fejlesztjük a szókincsünk, az csak jó lehet, nemde?

Versszakok:

Van pár íratlan szabály – amiket mindjárt leírok ;) –, melyek fontosak:

· Legyenek egységesen hosszúak a versszakok! Vagyis ne legyen az egyik három, a másik meg öt soros.

· Ne szóljon minden versszak másról! Ha eszedbe jut egy jó rím, írd le valahová, de ne zsúfolj egybe minden rímet, ami kapásból eszedbe jut, mert nagyon kicsi az esélye annak, hogy értelme is lesz, mire a végére érsz.

· Hiába szól ugyanarról az egész vers, ne csinálj olyat, hogy, a negyedikben meg megint kitalálsz valami újabbat. Inkább legyen rövid az a vers, mint hosszú és olyan túlcicomázott, mint egy felékszerezett papagáj.

· Leírom még egyszer: legyen valamilyen (nyilvánvaló, vagy elvont) párhuzam a cím és a vers között.

· Alkalmazd a következőket:

Költői praktikák:

Magyarán költői eszközök. Ide tartozik minden kis csínja-bínja a költészetnek a legmélyebb bugyrokig.

„A költemények fő jellemzői a képiség, a hasonlatok, metaforák és számos más költői eszköz használata; (részben ezzel összefüggésben) a megfontolt szóválasztás; a zenei ritmushoz közel álló lüktetés, mely vagy a hangsúlyok bizonyos mintázatba rendezésével (hangsúlyos verselés), vagy a hosszú és rövid szótagok váltakoztatásával (időmértékes verselés) áll elő (utóbbira csak azon nyelvek alkalmasak, melyekben vannak hosszú magánhangzók, mint például a görög és a magyar – más nyelvekben a hangsúlyos verseléssel imitálják); illetve a rím. Általános nézet, hogy a költészetben kiemelkedő szerepük van a (beszélt vagy írott) szöveg formai tulajdonságainak. A beszéden alapulnak a szöveg metrikai viszonyai; a vers nyomtatott formában való megjelenése pedig nemcsak a vizualitás területén játszhat szerepet, de az értelmezést is befolyásolhatja.

Egy nyelv jellegzetességei befolyásolják, hogy a költők milyen formai megoldásokat részesítenek előnyben. Az irodalmi hagyomány és a művészeti korstílus többé-kevésbé szintén hatással van egy-egy alkotó munkájára." (wikipedia)

Fajtái:

Megszemélyesítés, túlzás, alliteráció, fokozás, allegória, szinesztézia, szimbólum, szinekdoché, metonímia, stb… [forrás]

Strófák:

Ez is egy olyan dolog, amivel gyakran találkozhatsz a régi vagy a jelenlegi irodalmi szöveggyűjteményed lapjain. A régen élt, s ma már híres költőknél nagy divat volt strófába kényszeríteni a sorokat. Eleinte ezek még egyszerűek voltak, aztán kezdtek egyre bonyolultabbá válni, és itt hadd ne kelljen ujjal mutogatnom a nagyon szép, ámbár nagyon körülményesen alkalmazható Balassi strófára és társaira. Aki képes hibátlanul strófákban és rímekben egyszerre írni, az előtt azt hiszem illik megemelni a parókám.

Mivel könyvet lehetne írni arról, hogy milyen strófák vannak, ezért csak egyet tudok mondani: ha valakit érdekelnek ezek a dolgok, forduljon Wikihez.

Műnemek:

„Lírai költészet

A lírai költemény tartalmi jellemzői közül leginkább a nagyfokú szubjektivitást, énközpontúságot hangsúlyozzák, illetve azt, hogy a költői szöveg általában nem narratív jellegű, azaz nem történetet mond el.

Epikus költészet

Az úgynevezett elbeszélő költemények formailag verses alkotások, amelyek narratív szerkezetük miatt az epika műnemébe tartoznak.

Drámai költészet

A verses formában írt drámák és a drámai költemények olyan irodalmi alkotások, amelyekre a drámai műnem tulajdonságai jellemzők.” (wikipedia)

Egyéb:

Az előbb találtam egy érdekességet. Aki komolyabbra akarja fordítani a viszonyát a költészettel, akkor az szerezze be Fónagy Iván professzor: A költői nyelvről című könyvét. Információim nincsenek vele kapcsolatban, de ha már így ajánlották a neten, gondoltam nem okozok vele senkinek kárt, ha „reklámozom” egy kicsit.

A Wikipediás részeket innen másoltam: [link]